TISZALÖK
Tiszalök földrajzilag Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye észak-nyugati részén a Mezőség tájegységben a Tisza bal partján helyezkedik el. Külső megjelenése vonzó, centrumában jól érzékelhetőek a kisvárosokra jellemző vonások (pl. patinás épületek, főtér, szélesedő úthálózat).
A település első írott emlékei 1265-ből származtak, neve több változatban megtalálható.
A település nevének írása koronként változott. Egy 1330-as években kelt pápai tizedlajstromban ?Luk?, a leleszi országos levéltárnak egy 1450-ben kelt oklevele Lök, a Kállay család levéltára 1469-ben Nagy- és Kislök néven említi.
Egy birtokadományozási perben löki Chépán és Bethem hitbér és leánynegyed fejében Lök déli részén 12 ekényi földet rokonainak hozzájárulásával átengednek .
A név igen régi megszállásra valló puszta személynévből álló földrajzi név. A személynév minden bizonnyal a Lőrinc magyar becézett változatával azonos: Lökös->Lök.
Az a tény, hogy 24 évvel a tatárpusztítás után okmány említi településünk nevét, azt bizonyítja, hogy a Tisza mocsaras ártere jó búvóhelyet biztosított az itt élőknek. A szomszédos települések Rázom, Lenged, Gyománfalu, Szilasteleke elpusztultak. Lök megmaradt, s életerejét, a lakosság élni akarását igazolja, hogy azóta is itt élnek az ősök leszármazottai.
A községnek birtokosai voltak:
1405-ben a Doby, 1417-ben az Ibrányi és Jonhos, 1414-ben a Lónyay, 1429-ben a Székely, 1435-ben a Kállay, 1446-ban a Sztritey, 1449-ben a Várday és ruszkai Dobó, 1452-ben az Olnodi Czudar, 1470-ben a Sárváry, 1478-ban az Újfalussy és 1484-ben az eszlári és pinczi Jonhos család; a XVIII. század második és a XIX. század első felében pedig Kállay, Patay, Ónodi, illetve a Vay családok.
A község határába olvadt Szilasteleke, Rázomfalu, Gyománteleke. Ezek emlékét határrész nevek ma is őrzik: Szilastelek, Rázompuszta, Gyománlapos néven.
A helynevek arra engednek következtetni, hogy a község területe királyi birtok volt. A birtok elosztási adományokból az is kitűnik, hogy kisnemesi település, lakói honfoglaláskori eredetűek, színtiszta magyarok. Nemzetiségiek csak a XVIII. század elején kerültek a községbe, és amikor nagyon lecsökkent a helyhez kötött jobbágyok száma, a föld megművelésére taksásokat hoztak a földesurak.
Jelenlegi helyére a XV-XVI. században települt a község lakossága. Írásos emlékek alapján ettől az időtől kezdve van kompközlekedés a Tiszán, mely kereskedelmi összekötő út volt Erdély és a Felvidék között.
Az 1567. évi összeírás szerint török fennhatóság alá került az Ibrányi, Báthori, Oroszi és Kállay családok birtoka és annak jövedelmét a török szedte.
A XV. században már fontos kereskedelmi és ipari központ volt.
Nagyon fontos időszak volt a XV-XVI. század fordulója, hiszen akkor települt át a falu a régi helyéről Lőkös és Kövestelek dűlő a mai területre.
Az áttelepülés igazi okára sem én, sem azok, akik Tiszalök történelmével is foglalkoztak, okmányolt adatokra nem bukkantak.
A településnek fontos szerepe volt a Bocskai-szabadságharcban. Itt szállt táborba Bocskai István 1604. október 26-án.
Még ebben a században a kuruc-labanc harcok jelentenek szenvedést a lakosságnak. Hites emberek azt vallották, hogy a kuruc harcok több kárt okoztak Tiszalöknek, mint a török megszállás, pedig az is nehezítette e vidék életét. A török pusztította el Gyomán falut és Szilasteleket, melynek földterülete a török kiűzése után Tiszalök határába olvadt, mely egy időben Rákóczi sárospataki birtokának volt része.
A vidék jobbágyai lelkes hívei voltak a Rákóczi vezette szabadságharcnak. 1703. október 14-én II. Rákóczi Ferenc Tiszalök és Bűdszentmihály (Tiszavasvári) közötti táborból szólította fegyverbe a kurucokat.
Betegségek, járványok sem kerülték el az itt élőket. 1637-ben kolerajárvány tizedelte a lakosságot. 1703 és 1740 között pestis pusztította a vidéket.
1812-ben marhavész vitte el az állatállományt. 1831-ben ismét kolera söpör végig a Tisza völgyén (1855-ben, 1876-ban, 1888-ban árvíz pusztított).
Tiszalök 1765-ben Mária Teréziától kapott vásártartási jogot, ezzel a környezet ipari és kereskedelmi centrumává vált. A jogot az uralkodó adományozta kiváltságlevelek alakjában. A vásár idejét az adománylevél, illetve rendelet állapította meg. A helypénzszedés jogát a vásártartás jogával együtt, vagy külön is lehetett engedélyezni. Tiszalöknek az adománylevél a vásártartási joggal együtt a helypénzszedés jogát is adományozta. (a Garay és Bocskai út sarkán ma is áll még a cédulaháznak nevezett épület. Ennek utcára nyíló kisablakán keresztül lehetett megváltani az árusítási engedélyt, a cédulát. 1932-ig a mai sportpálya helyén voltak a tiszalöki országos vásárok.)
A vásártartási jog egyben mezővárosi rangot is jelentett. A rendiség korában a jobbágyközség és a szabad királyi város közé ékelődő volt a mezőváros.
A jobbágyközségtől abban különbözött, hogy az úrbárium, illetve a földesúrral kötött egyezségek alapján kisebb-nagyobb mérvű önkormányzatra a királyi kiváltságlevelek alakjában több-kevesebb előjogra tett szert.
A szabad királyi várostól pedig abban, hogy megmaradt földesúri közösségnek, s így nem tudott átalakulni a földesúrtól és a vármegyétől független királyi várossá.
Tiszalök mezővárosának földesúri urbarizma 1772. december 24-én kelt ?Tisza-Leök község urbáriuma?. Ebből megállapítható, hogy 41 jobbágytelek volt a községben. A lakosság többsége szabadmenetelű.
Az 1848-49-es szabadságharcban nagyon sok tiszalöki vett részt.
A kiegyezés után az út- és vasútépítkezések, a Tiszát szabályozó földmunkák, a gátépítések jó kereseti lehetőséget biztosítottak a lakosságnak. Harminc év alatt 1869-1900 között ezer fővel nőtt a település lakóinak száma. A századfordulón már 4477 fő lakja a községet.
Mezővárosi státusza 1893-ban megszűnt.
Vásártartási és mezővárosi jogával a környező jobbágyközségek központjává vált. Később ez is közrejátszott abban, hogy 1870-t?l a Dadai-alsójárás székhelye lett, 10 település vonzás centrumával. Az intézmények, hivatalok kiépítése mellett vonzotta a környék lakosait a kereskedelem is.
A ?löki réven? bonyolították le az állat- és terményszállítmányokat a Felvidék városainak kereskedői is.
1847-től gyógyszertára, 1867-től postája, 1882-től önálló orvosa, 1884-től Takarékpénztára, 1894-től távíró berendezése, 1896-tól vasútállomása, 1900-tól bábája van. Értékes adatokat közöl az Országos Széchenyi Könyvtár Kézirattárában őrzött 38. kötet, melyben Pesty Frigyes anyagában Borbély Sámuel jegyző 1864. április 28-án kelt jelentése olvasható.
(Régi községháza)
A tiszalöki gyógyszertárban 1871-1873 között volt patikussegéd Csontváry Kosztka Tivadar (önéletrajzában Csontváry írt erről az időszakról).
A századfordulón megindultaknak a gát-, út- és vasútépítések.
A Tiszapolgár-Királytelen közötti vonalat (47 km) 1896. október 26-án adták át a forgalomnak. A Tiszalök-Bűnszentmihály közötti vasútvonalat (8 km) 1897. január 16-án adták át.
Ekkor már postával és távíróval is rendelkezett, a mi a település fejlődését, vonzását erősítette.
Az 1900-as évek elején már Szabolcsi Tiszavidék címmel hetilapja is volt.
A községben szolgabíróság, járásbíróság és börtön is volt (itt zajlottak az 1882-ben történt híres tiszaeszlári vérvád per vizsgálatai).
Járási székhely voltának köszönhetően itt volt a legtöbb értelmiségi. A gyermekek beiskolázása is a legjobb a járásban. A huszadik század fordulóján a lakosság 64 %-a már tudott írni-olvasni. Ekkor a község lakóinak száma 4477 fő volt.
A közigazgatás 1893-ban történt átszervezésével megszűnt Tiszalök mezőváros volta.
Megpróbáltatások, küzdelmek jellemzik Tiszalök életét is az I. világháborút követően, a megindult gazdasági fejlődést, a nyugodt, békés életet szakította meg a háború. (Az I. világháborúban elesett tiszalöki katonák.)
A II. világháborús harci eseményeknek Tiszalökön 1944. november 1-jén lett vége, amikor is a hajnalban visszavonuló német csapatok felrobbantották a református és katolikus templomot. (A II. világháborúban elesettek vagy eltűntek.)
A felrobbantott református és római katolikus templom.
1950. január 1-től megszűnt a Dadai-alsójárás. Az új területi egység neve: Tiszalöki járás (székhelye Tiszalök), egészen 1970-ig. A település infrastruktúrája, funkciója (egészségügyi, oktatási) miatt továbbra is vonzotta a környéken élőket.
A települést az 1950-es években felépített vízlépcső és vízerőmű tette országosan ismertté.
Régi vágya teljesült Tiszalöknek, 1953. szeptember 1-től gimnázium létesült a településen, melynek első igazgatója Szakács Ferenc volt.
Az 1956-os eseményekben a tiszalökiek is aktívan vettek részt.
A lakosság áldozatvállalása, környezetük szépítése eredményeképp elnyerte a ?megye legszebb települése? pályázatát is.
Városi rangját 1992. március 6-án nyerte vissza.
Forrás: www.tiszalok.hu
TISZALÖKI VÍZERŐMŰ
A Tiszalöki vízerőmű Magyarország második legnagyobb teljesítményű vízerőműve, Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518. folyamkilométerénél található. Összkapacitása 12,9 MW.[2] A duzzasztóműből, hajózsilipből és erőműből álló építményt 1959-ben fejezték be.
Már a 19. században felmerült a duzzasztómű felépítésének terve a Tisza szabályozásának keretében. A második világháború után dőlt el, hogy szemben a korábbi tervekkel, a létesítmény energiát is fog termelni.[3] A duzzasztómű, melynek építése 1950-ben kezdődött, 1954 tavaszára készült el. 1958-ban átadták a hajózsilipet, és 1959 szeptember 22-én helyezték üzembe a vízerőtelepet. Az építkezésben 1950 és 1953 között hadifoglyok (leginkább szovjet fogságba esett magyarországi németek) is részt vettek.[5]
Az erőmű a Tisza bal partján található, 3 db, 4,8 m átmérőjű Kaplan-turbinával rendelkezik, melyek névleges teljesítménye egyenként 4,5 MW. A létesítmény víznyelése 300 köbméter másodpercenként.
A hajózsilip a duzzasztómű jobboldali pilléréhez csatlakozik, a zsilipkamra hossza 85, szélessége 17 méter; mely képes akár 1200 tonnás uszályok átzsilipelésére is.
A vízerőmű látogatása díjtalan. Időpontjával kapcsolatban előzetes megbeszélés szükséges. A csoportokat egy idegenvezető kíséri el, aki további érdekességeket is megoszt az erőmű működésével és történetével kapcsolatban.
Időpont egyeztetéssel kapcsolatban keressetek minket bizalommal.
TISZALÖKI ARBORÉTUM
A természet szerelmeseinek ajánljuk a TISZALÖKI ARBORÉTUM által nyújtott élményeket!
Az 1954-ben üzembe helyezett Tiszalöki Vízlépcső mellett, a Tisza bal partján a vízügyi igazgatóság egy gyűjteményes kertet, parkerdőt telepített. Az akkori építési törmelék és föld depónia helyén, több mint ötven év után ma már gyönyörű erdő van.
Kellemes környezet, friss levegő és a Tisza folyó közelsége is csodálatos hangulatúvá varázsolja a környéket!
TISZADOBI KASTÉLY
Tiszadobon az Andrássyak 1741-ben jelentek meg, mint földbirtokosok, beházasodás révén jutottak dobi birtokaikhoz. Az első Andrássy Tiszadobon, báró, (később gróf) Andrássy Károly volt, akinek jelmondata – “Fidelitate et Fortitudine”– (Hűségért és bátorságért) márványba vésve áll az utód, gróf Andrássy Gyula kastélyában.
A kastély 1880 és 1885 között épült. Tervezője Meinig Arthur, akit a gróf arra inspirált, hogy ötvözze egybe a magyar történelmi romantika legnemesebb építészeti elemeit elsősorban a vajdahunyadi vár stílusára hagyatkozva. A kastély kertje a művészi gonddal tervezett és gondozott angol-és francia park volt, benne híresen szép rózsalugasokkal, melyet virágkorában, úgy lehet, Erzsébet királyné is megcsodált. Az egykori harmónia legértékesebb maradéka, a tiszafa-koszorúba fogott bukszus-labirintus, ma is bebarangolható Bugár Mészáros Károly tanulmányából kiindulva azt mondhatjuk, hogy mindenekelőtt a vajdahunyadi vár egyes elemei uralják a kastély tömbjét.
A tiszadobi kastély kerek saroktornyának előképét a vajdahunyadi vár északi sarkában álló kerek Hímestoronyban azonosíthatjuk. Különösen a kastély északi homlokzatán, a kerek bástya után – a vajdahunyadi kapu-lakótorony háromkonzolos zárt erkélye– hatását vélelmezhetjük. Az északi-homlokzat nyugati saroktornya tömegében és toronysisakjában a vajdahunyadi Nebojsza várnagyi lakótorony formáit ültették át. A tiszadobi délnyugati karcsú, kerek és magas saroktoronyhoz hasonló, három is található Vajdahunyadon. Más erdélyi kastélymintákat is megidéz a tiszadobi kastély. Felismerhetjük a brassói Katalin bástya jellegzetes őrfiatornyait, a kastély déli kapu-és lépcsőháztornya a marosvécsi reneszánsz kapu-lakótornyát hozta el, a délkeleti saroktorony pedig a királyi Törcsvár délkeleti tornyát idézi.
Érdekessége az épületnek, hogy a 4 évszaknak megfelelően 4 bejárata, 12 hónapnak megfelelően 12 tornya, az 52 hétnek megfelelően 52 szobája és a 365 napnak megfelelően 365 ablakszeme van.
A kastély szépségét csodálatos környezet tovább növelte. Tiszadob természeti környezetét sajátosan a vízrajzi viszonyai határozták meg. Így alakultak ki egymás mellett, szinte egyedülálló sokszínűséggel a folyók és holtágak menti ártéri és galéria erdők. A kastély parkját északról ezekből, az ősfákból álló 500 hektáros gazdasági erdő határolja. Ez a rendkívüli szépségű természeti környezet, lágyan öleli körül a fenséges épületet.
A tiszadobi kastélyban valós nemzeti romantikát jelenített meg az építői szándék. Idősebb Andrássy Gyula tudós vizsgálódással a legkiválóbb, legnemesebb építészeti örökségünkből merített saját nyaralókastélyának alapításához. Az Andrássyak címere a főbejárat fölötti színes ablakokon látható, míg a padlózatban a terméskőből kiképzett oroszlán címerállatuk a hatalmat, erőt jelképezi. A tiszadobi kastély lépcsőházának jellegzetessége a romantikus, fal mentén “kúszó”, fafaragásos, háromkarú falépcső. A lépcsőház-toronyból a magasföldszinten a fiókos dongaboltozatú nagyterembe, a lovag vagy bálterembe lépünk.
A boltozat éleit és a mezőközepeket a stukkóbordák hangsúlyozzák, egy késő gótikus- reneszánsz hálóboltozat rajzolódik itt ki. A boltozati gyámok és a bordázat az 1550 körül épült marosvécsi Kende kastély boltozatát követi. A földszinti nagyterem (lovagterem) közepén gótikus-reneszánsz vörös kőkandalló áll, homlokán a felirat “Fidelitate et Fortitudine”. Archív felvételek bizonyítják, (egyéb forrásokból is pontosan tudjuk), hogy az egész kastély, de különösen a bálterem gazdag falait és egész belső terét gazdag műkincsek tömege borította. Figurális falikárpitok, gobelinek, fegyverbokréták, egész páncélzatok, reneszánsz bútorzat, asztalok, székek, szekrények töltötték be a termet.
Ugyancsak a földszinten található az L alakú gyűjteményes nagy szalon. A terem mennyezete pontos másolata az angliai Kentben található Knole kastély “The Cartoon Gallery” terme mennyezet-stukkójának. A mennyezet mintája: egymásra szimmetrikus hullámvonalak határolta mezőkben 3-3 szál virág (pl. jácint és lonc) alkot csokrot. A gyűjteményes szalon kandallóján egy-egy teljes páncélzat állt szimmetrikusan. A falakon két nagyméretű, figurális falikárpit, értékes festmények között pajzsok alá tett fegyverbokréták voltak láthatók. Jelen volt a kandalló mellett a neogótikus támlájú szék is a szalonban. A nagy szalon keleti szomszédja a házigazda dolgozó-szobája, amelyből a “Hímestorony-aljba” rejtett könyvtárkabinet nyílik. A következő terem keletre néz, ez az ún. fekete ebédlő, amelyben gótizáló ollós-székek, más néven Savonarola-székek voltak az asztal körül. Az ebédlő után a reggeliző szobának használható télikert következett a “Törcsvári-torony” aljában.
A téli kertet kibővítve később idekerült a híres budapesti Andrássy-ebédlő, amelynek szecessziós berendezését és színes ablakait Rippl-Rónai József tervezte. Az eredeti színes felső üvegek ma is láthatók a nagyméretű ablakon. 2002-ben elkészítették a színes ablakok teljes rekonstrukcióját a fellelhető források alapján.(A rekonstrukciót Balogh Tibor képzőművész, a Gyermekváros volt növendéke készítette el.)
A gyűjteményes nagyszalonból nyugat felé nyílt a királyi vendéglakosztály, nappali-hálószoba-öltöző-kabinet (fürdőszoba) térsorral. A királyi hálószoba a “Nebojsza torony” aljába került. A királynéi vendéglakosztály e fölött helyezkedett el az első emeleten, s ott tovább kelet felé haladva a grófné és a gróf lakosztály a földszinti társasági termek felett.
Az ebédlők fölött vendégszoba volt. A második emeleti szobák használatuk szerint vendégszobák voltak. A kastély északi homlokzata előtt, pontosabban alatt középkori liliomot rajzolva, hatalmas nyírt sövénykert-labirintus készült és szerencsére él ma is. Ebben is egyedülálló az országban a kastély és parkja. A bukszus-labirintusban áll egy szép szobor, a “Leányszöktetés”, Fadrusz János munkája..
A kastély teljes szélességében, így a sövénykert szélességében, nyiladék vezetett az erdőn át a Tiszáig. A vadaskert 1945 után erdészeti kézbe került, a nyiladékot beültették, a kastély körül számos új épület foglalta el az egykori romantikus park helyét.
A Tiszadobon élt Andrássyak közül kiemelkedik mindenekelőtt gróf Andrássy Gyula (1823-1890), a regényes életű, aki Széchenyi István ifjú barátjaként személyesen részt vett a Tisza –szabályozás monumentális művében. 1845-ben Tiszadobon alapítják meg az első ármentesítő társulatot, elnöke gróf Andrássy Gyula kezdeményezésére 1846. január 19-én megalakul a Tiszavölgyi Társulat, amely a tiszai gátak megépítéséhez haladéktalanul hozzá is kezd. Látványos emléket állított a hálás utókor a Tisza szabályozóinak, megszentelve az első kapavágás helyét, az Urkom-dombi “Hármas- emlékművet”. Misztikusan szép az Andrássy Gyuláé, monumentalitásában is arányos és emberi, a tragikus halált halt vízmérnöké, Vásárhelyi Pálé, a legnagyobb magyar emlékművén pedig , híven tükrözve az esemény jelentőségét, Szász Károly verse olvasható.
A helybeliek úgy tartják, hogy a kastély csakis azért lett olyan meseszép, mert valami titkos úton-módon magát, a szépséges Erzsébet királynét fogadta itt a gróf. A királyné látogatásának emlékére a gróf tölgyfákat ültetett a falu, azaz, hogy Dob határának vásárterén. Egy-két tölgyfa ma is él még közülük. Az emlékezet szerint a gróf legkedvesebb tartózkodási helye a világban, Tiszadob volt. Tiszadobról, s arról, hogy miért is vetették meg lábukat az Andrássyak e településen, sokat elárul a gróf alkalmazásában álló angol nevelőnő, Mary Elizabeth Stevens, 1865-ben, édesanyjához írt levele:
“Az emberek itt teljesen mások, mint Terebesen és Észak-Magyarországon. Udvariasak, intelligensek és nagyon jó módúak, lovagiasak és önzetlenek. Nagyon kifejező és egyszerű nyelven beszélnek.”
Egyes vélemények szerint, az öreg gróf fia, II. Andrássy Gyula (1860-1929) volt az, aki befejezte a kastély építését és a parkot is ő formázta véglegessé. Miután testvére, a művészi tehetséggel megáldott Tivadar meghalt, ő lett nevelője lányainak, közöttük Katalinnak, akiről akkor még nem sejtette senki, hogy ő lesz Károlyi Mihály feleségeként a “vörös grófnő”. Katinka, akitől azt várta a család, hogy a három leány után végre fiúként születik meg, a “Törcsvári óratoronyban” született. Andrássy Katinka emlékirataiban a Kolozs megyei Dubin és Tőketerebes után Tiszadobot említi legszeretettebb lakhelyei között:
“E három helyet, de legjobban a tiszadobi házunkat szerettem, ott születtem, a szeptembereket ott töltöttem, oda fűz sok kedves emlék, és Károlyi is odajárt leginkább udvarolni. Engem, az Andrássy család fejének, Duci bácsinak (Gyula) a kikerülhetetlen befolyása alól, Károlyi vont ki. Mellette váltam azzá, aki lettem.”
A gyönyörű kastély azonban nem maradhatott meg eredeti formájában az utókor számára, mert az első világháború után, 1918-ban egy szomorú esemény történt . A nekiszabadult nép feldúlta a pompázatos gazdagsággal berendezett kastélyt (a fosztogatást nem a tiszadobiak kezdték). Polgár felől fegyveres forradalmárok érkeztek 10-12 kocsival. Betörték a nagy kastély ajtaját, teljes bútorzatát összetörték, az ablakokat belövöldözték. Összezúzták a velencei tükröket, a csillárokat, szobrokat és kerámiákat, a drága festményeket, könyveket megsemmisítették, széthordták. A gróf – úgy mondják – nem is jött soha többé a tiszadobi kastélyba.
1945-tel véget ért az Andrássyak története Tiszadobon. A II. világháború végén román katonai kórházat telepítettek a kastélyba. Az itt elhunyt román katonák ma is a parkban nyugszanak. A kastély állami tulajdonba került. 1948-ban 300 osztrák gyerek nyaralt itt, majd egy éven át görög menekültek gyermekei kerültek ide. 1950-től a közelmúltig gyermekvárosként működött. A gyermekváros – mely a magyar gyermekvédelem kiemelkedő értékű nevelőiskolája, menedékhelye az elhagyott gyermekeknek – 2007-ben a településen belül egy modern, épület-együttesbe költözött.
1998-től minden év augusztusában megrendezésre kerül a kastélyban az immár hagyományosnak nevezhető tiszadobi zongorafesztivál, a “Zongora Ünnepe Keleten”, ahol a hazai és a nemzetközi zenei élet legkiválóbb zongoraművészei lépnek fel.
Felhasznált irodalom:
Tiszadob/szerk. Bugya István
ISBN 963 06 0577 5
Forrás: www.tiszadob.info
FEKETESZAKÁLL KALANDPARK ÉS STRAND
A Feketeszakáll Kalandpark Tiszalök legszebb részén várja a sportos kikapcsolódásra, aktív pihenésre vágyó vendégeit. A kalandpark Tiszalök üdülőövezetében, a tiszalöki strand szomszédságában helyezkedik el. Minden korosztály számára kínál programokat: ideális helyszín kirándulásokhoz, csapatépítő tréningekhez, sportnapokhoz, céges és családi rendezvényekhez.
A kalandpark része többek között a mintegy 80 elemből álló három-emeletes akadálypálya, a drótkötél-csúszdapálya, a több mint 200 négyzetméter alapterületű élethű kalózhajó és a 120 méter hosszúságú földalatti csőlabirintus. A legkisebbek számára a kalandhajó belsejében kialakított mini-játszótér biztosítja az önfeledt szórakozás lehetőségét.
A labdajátékok kedvelőire is gondoltunk: focipálya, strandröplabda pálya is a látogatóink rendelkezésére állnak. Ezek a pályák külön-külön is bérelhetőek.
Mi sem természetesebb, minthogy gondoltunk mozgáskorlátozott vendégeink felhőtlen kikapcsolódására is: az akadálypálya legalsó szintje mozgáskorlátozottak számára is igénybe vehető, illetve nekik szól az egész szezon időtartama alatt érvényben lévő Tógyer Zsolt Emlékverseny.
Forrás: www.feketeszakallkalandpark.hu
TOKAJI KOPASZ-HEGY
A Kopasz-hegy (más néven Tokaji-hegy avagy Hajatlan-hegy) az Alföld és a Zempléni-hegység találkozásánál, vulkáni és üledékes kőzetekből álló hegy.
A Tokaji hegység az Észak-magyarországi-középhegység utolsó tagja, nagymértékben különbözik a többi vulkáni hegységünktől. A legszembetűnőbb eltérést a hegység É–D-i irányú csapása jelenti. Ma a Hernád-vonal, illetve a Bodrog-vonal szabja meg. A hegység morfológiai képe egyéni vonású azáltal, hogy itt a vulkanizmus fiatalabb. Kezdete a bádeni emeletre esik (15–16 millió év), de a végső kitörések átnyúltak a pliocénba (9–10 millió év). Sehol sincs a vulkáni kőzeteknek ilyen tarkasága, amely a riolitféleségektől az intermedier kőzetsoron át a bazaltig terjed.
A völgyhálózat kialakulásában fontos szerepet kap még az utolsó andezites vulkanizmus. A K-i és a Ny-i irányba történő lefolyás tehát a szerkezet és a vulkanizmus által kialakított domborzat következménye. Tufából felépített részeken hasonló lapos felszínek keletkezhettek, ha a tufa vízbe hullott. A hígan folyó láva szétterült a felszínen és a tönkfelszínhez hasonló forma jött létre, különösen akkor, ha a láva a már lepusztult felszínen merevedett meg és lávatakaró alakjában befedte azt. A lepusztulástermék anyaga minden esetben homok, mogyoró–dió nagyságú riolittufa kavics, de az ököl nagyságot soha nem éri el. Mállott anyag vagy talaj sehol sem került elő.
A Tokaj-hegyaljai borvidék részét képezi. A hegy a nevét honfoglalás idejéből származtatjuk, amikor a hegy még kopasz volt. A hegység legmagasabb pontja a magyar–szlovák államhatáron emelkedő Nagy-Milic (896 m). Innen D felé fokozatosan alacsonyodva a tokaji Nagy-Kopaszban (513 m) végződik. A hegység nyugati peremén húzódik a Pál-hegy, Borsó-hegy, Gergely- hegy és a Magoska. A keleti fele ezzel szemben alacsonyabb magaslatokat mutat. A legjobb minőségű hegyaljai szőlőtáblák mellett a hegy két bányatavat is magában rejt. A nagyobbik tó jól ismert, fürdőzésre és horgászásra használják. A kisebbik tó a Bükki Nemzeti Park fokozottan védett területe, ahova engedély nélkül tilos belépni. Ezt a tavat még a közeli tarcali lakosok körében is kevesen ismerik.
A hegyet három település veszi körbe:
- Bodrogkeresztúr
- Tarcal
- Tokaj
A hegy tetején található a tokaji tv-torony, amely műúton Tarcalról közelíthető meg.
Az 1960-ban épített televíziós adóállomás fontos átjátszóhely. Kilátóként ugyan nem működik, de a tövéből is gyönyörű kilátás nyílik szinte az egész Hegyaljára és az Alföldre.
A hegy északi oldalán egy 600 méter hosszú sípálya található, felső kétharmada sima kék, alsó egyharmada meredekebb piros szintű. Hétvégenként egy tárcsás felvonó áll a síelők rendelkezésére.
A hegy eredeti neve Tarcal hegye, első említése Anonymus Gesta Hungarorum című írásában történt.
NYÍREGYHÁZI ÁLLATPARK (Sóstó Zoo)
A Nyíregyházi Állatparkban 30 hektáros területen világrészek fogadják a látogatókat, hogy végigjárhassák a Földet, megfigyelhessék miként élnek a világ különböző vidékein az állatok. A látogatók az állatpark saját szállodájában, a Hotel Dzsungelben pihenhetik ki fáradalmaikat.
A parkot 1998-ban hozták létre egy régi szabadidőpark helyén. A cél az volt, hogy megőrizve a természetes környezet adta lehetőségeket egy olyan állatbemutató jöjjön létre Magyarországon, ami a modern nyugat-európai állatkertek küldetésének felel meg. Ezért az évről évre történő építkezés fontos szabálya volt, hogy olyan kifutók épüljenek és úgy alakuljon az állatgyűjtemény, amely az akkori időszak állattartási elveit figyelembe vevő az európai sztenderdnek megfelelő élőhelyet teremt.
Persze évek alatt a zoológiai szakma fejlődik, így a park is folyamatos átalakuláson megy át, az időközben elavulttá vált állattartó helyeket igyekeznek modernizálni vagy megszűntetni. Így tehát a látogató egy folyamatos megújulást is végigkövethet ha évről évre eljön hozzánk. Nem csak az a fontos számunkra hogy a gyűjteményt gazdagítsuk, hanem az is hogy a meglévő állatainknak minél jobb feltételeket teremtsünk.
A sokszínű állatvilág több mint 500 faja, és több mint 5000 egyede él itt, melyek között olyan különlegességekkel találkozhatnak látogatóink, mint a fehér tigris, az afrikai elefánt, a komodói sárkány, az indiai orrszarvú, a jegesmedve, a homoki tigriscápa, és a nyugati síkvidéki gorilla. Több, mint 50 fajmegmentési program részeseként sikeresen szaporodik nálunk többek között a zsiráf, a lisztmajmocska, a borneói orangután, a bali seregély és a szibériai tigris.
Munkatársaink folyamatosan jelen vannak a nemzetközi zoológiai vérkeringésben. Fontos kapcsolatot ápolunk az Indonéz Erdészeti Minisztériummal, maláj és indonéz állatkertekkel. Több szakmai szervezet irányítótestületében résztveszünk és folyamatosan jelenik meg csapatunk valamelyik tagjának publikációja szakmai kiadványokban.
Ma már persze az állatkert nem csak a bemutatásról a szórakozásról, a kikapcsolódásról szól, így a szorosan vett szakmai munka mellett jelentős súlyt helyezünk a gyerekek környezttudatos nevelésére és a fiatal korban kialakítható kapcsolatra az élő környezettel. Nagy sikerrel működnek nyári tábraink és erdei iskola programjaink ill. az állatbemutatók amikor is az állatok is egy fontos tréningen esnek át, ugyanakkor az emberek számára is fontos üzenetek közvetítése történik meg a bemutatók során.
Forrás: www.sostozoo.hu
CSOKOLÁDÉ MÚZEUM (SZERENCS)
A cukorgyár 1889-ben, a csokoládégyár 1923-ban kezdte meg működését. A gyár indulásakor ez az édességfajta még nem volt ismert a termék, és a kevés gép állt rendelkezésre, így csak táblás csokoládét és kakaóport gyártottak. A gyári dolgozók száma 1923-ban még csak 50 fő volt, akik 10 vagon árut termeltek.
A gyár első vezetőjének Liechti Frigyest, a svájci származású élelmiszeripari mérnök-szakembert választotta az igazgatóság, aki 25 éven keresztül állt az üzem élén. E negyed évszázad alatt állandó gyártmány- és csomagolásfejlesztéssel, a műszaki színvonal javításával, jól megszervezett ügynöki hálózatra támaszkodó kereskedelmi munkával világhírűvé váltak a „cicás” emblémával jelzett termékek. Válogatott munkaerő kiváló minőségű alapanyagból elsőrendű árut gyártott. Évről évre nőtt a termelés és mindinkább keresett és világszerte ismertebb lett a szerencsi csoki.
A második világháború előtt az ország legnagyobb csokoládégyára működött városunkban, amely a az államosítás után sem veszítette el tekintélyét, hiszen kiváló minőségű csokoládét állított elő 1994-ig. Szerencs csokoládéhoz kötődő hírnevét napjainkban a Szerencsi Bonbon Kft. őrzi és örökíti tovább.
A nevezetes csokoládégyárnak, alapítóinak és munkásainak állít emléket az a kiállítás, melynek alapját Maszler László magángyűjteménye képezi. A tárlaton eredeti dokumentumok, fényképek segítségével felidézzük a gyár történetét, s bemutatjuk a ránk maradt tárgyi emlékeket, szerszámokat, öntőformákat, csokoládécsomagolási anyagokat. Az érdeklődők láthatnak számos csokoládéból készült figurát is, többek között megtekinthetik Csukás István és Sajdik Ferenc rajzfilmjének főszereplőjét, a csoki imádó Gombóc Artúrt is. A tárlat leglátványosabb része a gyár igazgatói irodájának, az eredeti bútorzatnak a bemutatása. A tárgyi emlékek, dokumentumok sorát filmvetítéssel egészítjük ki.
Forrás: www.zemplenimuzeum.hu
LILLAFÜRED
Lillafüredi vízesés
Magyarország legnagyobb esésű vízesése, amit a Palota-szálló építésekor alakítottak ki, tehát nem természetes képződmény.
A víz húsz méter magasról zúdul a mélybe.
Télen, amikor a vízesés befagy, olyan látvány tárul elénk, mintha egy mesében lennénk.
Függőkert
A Palotaszálló egy meredek emelkedő tetején található, ennek megerősítésére alakítottak ki egy támfalakkal tagolt teraszos sétány-rendszert.
Itt található az Anna-mésztufabarlang, a József Attila-szobor, és az ország legmagasabb (20 méteres) vízesése, valamint István főherceg látogatásának emlékoszlopa.
A függőkertet két oldalról a Szinva és Garadna patakok határolják, tetején a szálló helyezkedik el, az alján kőhídon át Hámor faluba sétálhatunk.
Lillafüredi erdei kisvasút
Az erdészet épített 1920-tól kisvasutat (keskeny nyomtávú vasúti vonalat), elsősorban teherszállítási céllal. Jelenleg turisztikai célokra használják.
Indulási állomása Miskolcon, a Kilián városrészben van, és Garadnáig közlekedik, télen fűtött kocsikkal.
Megrendelésre egy szárnyvonalon Andó-kút felé is elmegy a vonat.
Lillafürednél két alagút található a vasútvonalon.
Forrás: www.lillafured.hu